Diákmunka

 Íme, itt van az első bejegyzésem, amely egy véleménykifejtés.
 Aki hozzám hasonló korú, az valószínűleg végzett már diákmunkát. Mind tudjuk milyen ez. A szükséges teendők után (regisztráció egy diákszövetkezetnél, szerződéskötés a munkáltató céggel stb.) elmész dolgozni, ahol az esetek legnagyobb részében nincsenek túl nagy elvárások feléd, hiszen diák vagy. A legtöbb helyen azokon a napokon mész, amikor csak kedved tartja és választhatsz, hogy 4-6 vagy 8 órában. Eldolgozgatsz, kapsz érte valamennyi pénzt és Te örülsz magadnak, amiért el tudod költeni hülyeségekre - ha pedig hasznos dologra gyűjtesz, az még jobb.
 Na, de mi van akkor, hogyha a munkahely nem éppen egy leányálom? Sajnos keveseknek van akkora szerencséje (vagy éppen protekciója), hogy egy jó helyre kerüljön be, ahol kevés dolgot kell csinálnia. A napokban sikerült megtapasztalnom a diákmeló árny oldalát. Egy hotelben dolgoztam, ahol az lett volna a feladatom, hogy egy szobaasszonynak nyújtsak segítséget. Az első napon illedelmesen ott voltam negyed órával előbb a kelleténél, ami azt eredményezte, hogy tíz perccel a munkaidőm előtt már csináltam a dolgomat, ráadásként pedig később is engedtek el, szóval fél órát teljesen ingyen dolgoztam. Elsőként egy jó nagy étkezőt kellett felmosnom, az után pedig egy wellness-részleg következett (uszoda és különböző masszázs-szobák). Ezt követően kezdtük el a szobák takarítását, ami a következő teendőkből állt: porszívózás, egynemű le- és felhúzása, portörlés, szemét kivitele, törölközők és köntösök elhelyezése a szobákban, poharak elmosása, kis dossziék igazgatása és egy körülbelül 2x1,5 méteres fürdőszoba kitakarítása. Mindennek megvoltak a szabályai; milyen szögben hajtsd a lepedőt, ezeket a dossziékat ide tedd, a szék így helyezkedjen el, a törölközőt pedig így hajtsd össze és így helyezd el, a függönyt így igazítsd meg. Van ötletetek, hogy milyen arányban osztoztunk a "felettesemmel" ezeknek a teendőknek az elvégzésén? Nos, a fürdőszobán kívül mindent én csináltam, összesen 16 szobában. Az kevésbé lényeges, hogy a munka elvégzése közben kisebb sérüléseket szereztem, de az, hogy fiatal felnőtt létemre már a műszak közepétől iszonyúan fájt a lábam, a kezem és a derekam a terheléstől, az mindent elárul. Rajtam kívül négy másik diáklány kezdett ugyan azon a napon, mint én és ők is ezekre panaszkodtak.
 Fentebb már írtam, hogy a feladatom a szobaasszony segítése volt. Nos, az én ismereteim alapján valakinek segíteni annyit tesz, mint átvállalni a teendő egy bizonyos részének elvégzését, ezáltal könnyítünk a másik illető munkáján. Nem pedig azt, hogy a dolgok jelentős részét a "segítő" fél végzi el. Még, ha ez nem lenne elég, mikor a főnökasszony felírta, ki melyik nap szeretne menni, tőlem meg sem kérdezte, én mit szeretnék, csak egyszerűen beírt hétfőtől péntekig. Nekem ez volt az utolsó csepp a pohárban. Több emberrel is beszéltem és azt mondták, hogy nem vagyok normális, amiért én ezt tűröm. Igazuk volt. Ma reggel már úgy mentem be, hogy köszönöm szépen, de nekem ennyi volt. Azt még lenyeltem volna, hogy nem én döntöm el, mikor dolgozzak, de a bunkó hangnemet és a túlhajszolást már nem. Én dolgozni szerettem volna, nem pedig rabszolgamunkát csinálni.
 Biztosan vannak olyanok, akik szerint nem bírom a munkát vagy nem becsülöm meg a lehetőségeket, de én csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogyha az emberrel igazságtalanul bánnak, akkor igenis álljon ki magáért, hiszen nem köteles ezt eltűrni.

Megjegyzések

  1. De jó! Én jártam már meg nyári melóval, azért is keltette fel a figyelmem a bejegyzésed. :) Ugyan az nem igazán "diákmunka" volt, vagyis nem diákszövetkezeten keresztül mentem, de ugyanez a szisztéma. Egy környékbeli hotelbe jelentkeztem, ahol ilyen "beugró" voltam, tehát egy hónapban csak 15 napot mehettem. Ugyanígy hozzácsaptak egy szobaasszonyhoz, övé volt a fürdő (mondván, én nem dolgozhatok tisztítószerekkel, mert akkor aztán ki tudja mi lesz), az enyém pedig minden más, és ebbe nem csak a porszívózás, törölgetés, ágyazás, poharak eltörlése tartozott bele, hanem pl a fecskeszar levakarása az ablakról is, és hozzátenném, a poharak eltörléséhez nem kaptam másik rongyot. :) A szobaasszonyok nagy része azt hitte, ő szarta a spanyol viaszt, rettentő bunkók voltak, és lenézőek, a beosztásba pedig kb semmi beleszólásom nem volt, volt hogy beírtak 4 napra egymás után, én pedig amúgy is derékfájós vagyok. (Bezzeg a főnök lánya is ott dolgozott, ne félj, hozzá senki nem mert rosszul szólni, meg még VOLT fesztiválra is mehetett, akkor jött dolgozni, amikor kedve szottyant.) Ennek ellenére, én a fél nyaramat végigdolgoztam ott (voltam 16 éves, és akkor épp nem nagyon volt más lehetőségem). Ennek már jó pár éve, úgy voltam vele, ahogy te, hogy rabszolgamunkát nem fogok csinálni, jó melója meg csak annak lesz, aki csókos.
    Idén regisztráltam a Pannonwork-höz, ahol több lehetőségem is volt, mehettem volna a Gartnerbe, az Izzóba, a Tescoba, vagy a Siromába, ebből csak a Tescot ismertem kb, meg az Izzót. Apukám a Tescoban biztonsági főnök, és ő is azt mondta, hogy náluk is semmibe veszik a diákokat, szóval nem ajánlja, hogy oda menjek. A másik, hogy elvileg a kasszahiányt a rendes dolgozók béréből nem, míg a diákokéból simán levonják, szóval még az is előfordulhat, hogy ha kicsit figyelmetlen vagyok, az aznapi fizetésem ment a süllyesztőbe. :D No aztán, anya pedig az Izzóban dolgozik, ez úgy volt meghirdetve, mint csomagoló, címkéző munka, "betanított gyári munka", szóval megkérdeztem tőle is, mit gondol. Annyit mondott, hogy a gyárban nagyon meleg van, és a csarnokban, ahova mennénk, elég lazán vannak, szóval próbáljam meg. Na, tehát jelentkeztem a munkára, kb a következő héten már mehettem is. Most is ott dolgozom, 8 órában, műszakot választhatok, hogy délelőtt, vagy délután megyek, és ugye a Pannonwork-től minden héten felhívnak, hogy következő héten melyik napokon tudnék, vagy tudnék-e egyáltalán menni. A fickó, akihez beosztottak minket, diákokat, baromi jófej, és a munka is könnyű, hajtogatunk, dobozolunk, címkézünk, ilyesmi, ráadásul 2 óránként kapunk szünetet, kávézni, mosdóba menni, enni. Nem utolsó sorban pedig a társaság is nagyon jó, ugye itt nem 80 fölötti bunkó szobaasszonyok között vagyok én sem, hanem korombeliekkel. :D (Persze vannak napok, amikor szívunk mi is, de olyan meg mindenhol van, ahogy köcsögök is mindenhol vannak, sajnos ez nem csak a diákmunkában van így.)
    Szóval érdemes utánakérdezni a dolgoknak, és ez a rossz tapasztalat ne vegye el a munkától a kedved! :) Remélem, te is találsz olyan munkahelyet majd, ahol jól érzed magad!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Huh. Először is köszönöm, hogy ilyen tartalmasan megosztottad velem a saját tapasztalataidat! Már jelentkeztem egy másik helyre (árufeltöltőnek), csütörtökön megyek először, úgyhogy még nem tudom, milyen lesz, de reménykedem a legjobbakban :D Ha az előzőnél valamennyivel jobb lesz, akkor nekem az már megfelelő, hiszen ezen a nyáron nekem most az az elsődleges, hogy pénzt keressek, folyamatos munkahelyváltás miatt pedig több napot kihagynék, ami akár többezer forint is lehet. De nem adom fel, próbálkozom továbbra is! :D

      Törlés

Megjegyzés küldése